Mocskonyi Péter "Brahms"

Hangszereim: nagybőgő, tekerő, dobok, gardon

Eddigi zenekarok:
Korábban punk/underground/ rythym&blues zenekarokban játszottam énekes-basszusgitáros szerepkörben. Ezek név szerint:
Punk Panthers (punk/underground), Az Öreg Halász és a Fender (blues), Szamárhegyi Szépfiúk (Koppánnyal), utóbbi partyzenekarként a mai napig működik

Jelenlegi zenekarok: Dunazug, Madárdal, Pentaton, Mészáros

Fontosabb mérföldkövek dátummal:
1971 – megszülettem
1981-től zongorázni tanulok,
1985- ben J. Brahms életéről forgatott amerikai-magyar filmben a fiatal Bramhs-ot alakítottam, ekkor ragadt rám az egyébként igen megtisztelő „Bramsz” becenév
1986 - Orfeusz márkájú bolgár basszusgitárom beszerzése, ami a sógorommal cseréltem egy farmerdzsekire
1990 - az első Fender Jazz Bass
1995 – találkozás Clara Schumannal
2003 - Tücsi (Pachert András) áldásos munkájának köszönhetően az első bélhúros nagybőgő, a Dunazug Zenekar megalapítása Koppánnyal
2005 - az első tekerő Szerényi Bélától, a hurdy-gurdy műfajában intenzív elmélyedés, ami azóta is tart...
1999- gondoskodás az utánpótlásról, név szerint: Mirkó (1999); Teodóra (2000), Dömötör (2002), Ágoston (2004)

Fontosabb népzenei helyszínek, személyiségek, gyűjtések az életemben:
Gyimesközéplok, Szék, Magyarpalatka, Erdőszombattelke (Vass Lóri indíttatására), Tiszaalpár (Dél-alföld), Blaha Lujza tér

Mestereim: Palcsi (Havasréti Pál), Szerényi Béla, … és az egész népzenész szakma

Fontosabb díjak, fellépések, turnék: Minden fellépés fontos, persze a turné az más. Ez utóbbiból a két legemlékezetesebb: 2005. Brüsszel Magyar Bál, 2008. Spanyolország (Barcelona)

Népzenével való kapcsolatom: A magyar (pontosabban kárpát-medencei) népzene művelése a zenei kalandozások után a hazatérés élményét nyújtja számomra. Döbbenetes őserő lakozik ebben a zenében, amelynek nemcsak zenei dimenziója van: közösségteremtő erő, egyben kapocs is (lehetne) a kárpát-medence népei között. Jelentősége jócskán túlmutat azokon a határokon, amelyek közé akárcsak mint zenei műfaj be van szorítva. Miért nem használjuk ki jobban a benne rejlő lehetőségeket?